Címlapsztori

KÜLÖNVÉLEMÉNY
20160618_cimlapsztori.jpg 

Rendkívül vegyes reakciókat, heves indulatokat váltott ki az Idegen Zóna társoldala, a Gondolatok az égbolt alól blog bejegyzése – amely egyébként olvasottsági rekordot döntött – a Kakastaréjon történt ufólehívásról. Szerencsére sokkal többen örültek az expedíció sikerének, mint ahányan rosszindulatú megjegyzésekkel illettek minket mérhetetlen irigységükben és bosszúságukban.

Névjegy

idegenzona_portre.jpg 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István blogja ufóesetekről, földönkívüliekről, idegen világokról, űrkutatási aktualitásokról és csillagászati érdekességekről

Látogatottság

idegenzona_olvasottsag_201702.jpg

Ajánló


gondolatok_bloghird.jpg

 

meridian_logo_hirdetes.jpg

Szerzői jogvédelem

Az Idegen Zóna blog összes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. A blogon megjelenő anyagok másolása, kereskedelmi forgalomba való hozása tilos, a tartalom részleges felhasználása csak a szerző neve és a forrás szabályos feltüntetése esetén, a szerzői jog nemzetközi normáinak betartása mellett lehetséges.

„NINCS ENNÉL NAGYOBB KÉRDÉS”

Prusi 2015.10.06. 16:38

Az eddigi legnagyobb vállalkozást indította útjára Stephen Hawking világhírű brit tudós és Jurij Milner orosz milliárdos a földönkívüli intelligencia kutatásának támogatására. Az üzletember összesen százmillió dollárnyi összeget ajánlott fel a tízévesre tervezett projekt támogatására, amely a világ legnagyobb teljesítményű teleszkópjai és szuperszámítógépei mellett az internet közösségi erejét használó SETI@home nevű platformot is igénybe veszi majd.

20151006_illusztracio_1.jpg

Hatalmas nemzetközi médiavisszhangot váltott ki az a közelmúltban tartott sajtótájékoztató, amelyen Jurij Milner orosz milliárdos bejelentette, hogy a következő tíz évben százmillió dollárt – mintegy 28 milliárd forintot – kíván fordítani az idegen létformák által leadott rádiójelek keresésére. Az orosz üzletembert a világhírű elméleti fizikus, Stephen Hawking is támogatja az úttörő jelentőségű projektben, amelyet a Breakthrough Initiatives, azaz a Hallgatás Áttörése nevű csoport indított útjára a londoni Királyi Társaság júliusi ülésén. A kezdeményezés alapítói szerint a technikai fejlődés elérte azt a szintet, amikor az emberiség képes tudományos módszerekkel kutatni a földönkívüli élet után, és a jelenlegi technológia valódi esélyt nyújt megválaszolni a kérdést: egyedül vagyunk-e az univerzumban?

A kutatásban szerepet vállalt a róla elnevezett formulát megalkotó Frank Drake, a SETI-program atyja és Lord Martin Rees brit királyi csillagász is, aki a földönkívüli élet keresését a 21. századi tudomány legizgalmasabb nyomozásának tartja. Szintén a csoport tagja a „legnagyobb bolygóvadásznak” tartott Geoff Marcy amerikai csillagász, akinek a nevéhez számtalan exobolygó felfedezése fűződik.

Az orosz milliárdos Breakthrough Listen névre keresztelt projektjét is az inspirálta, hogy egyre több olyan exobolygót fedeznek fel, amelyek egy-egy csillag lakható zónájában keringenek, tehát kialakulhatott rajtuk az élet. A NASA Kepler űrtávcsöve eddig több mint ezer ilyen planétát talált, de az eredmények ellenére a csillagászok nem dúskálnak a pénzben. Így a nyugat-virginiai Green Bank Telescope és az ausztráliai Parkes Telescope rádiótávcső sem utasította vissza Milnert, aki megvásárolta az eszközök működési idejének ötödét. Ezzel a két távcsővel tízszer akkora területet szeretnének feldolgozni, mint az eddigi hasonló projektek, és ötször olyan széles rádiófrekvenciát pásztáznak majd.

20151006_illusztracio_3.jpg

Miután az amerikai kongresszus 1993-ban leállíttatta a NASA SETI-programját – amelynek költsége egyébként az űrhivatal költségvetésének mindössze 0,1 százalékát tette ki –, a földönkívüli élet rádiótávcsövekkel történő keresése komoly problémákba ütközött. Az elsősorban magánadományokból finanszírozott, nonprofit SETI Intézet az eredetileg tervezett teleszkópoknak csupán egy részét tudja működtetni, és arra is akadt példa, hogy egyetlen teleszkóp sem fülelt. Már csak ezért sem meglepő, hogy az idegen intelligencia jeleit kutató SETI-program eddig semmilyen eredményt nem tudott felmutatni. Ugyanakkor napjainkban már eljutott arra a szintre a radar- és számítástechnika, hogy az új projektben használt felszerelés sokkal gyorsabb és pontosabb adatfeldolgozással segítheti a sikert: szakértők szerint a kezdetinél átlagosan ötvenszer lett gyorsabb, erősebb és hatékonyabb az eszközpark, amit a SETI-hez köthető kutatásokban alkalmazni lehet. Ennek köszönhetően egyetlen nap alatt több adatot lehet majd gyűjteni a saját galaxisunkból és száz másikból, mint a SETI eddigi működésének egy átlagos éve alatt.

Milner szerint ez a Földön túlmutató tudományos kezdeményezés azért fontos, mert az emberiségnek erkölcsi kötelessége, hogy ne adja fel a keresést. Elképzelése alapján a pénz harmadát új fogadóállomások építésére, másik harmadát a megfelelő kutatók kiválasztására és fizetésére, a fennmaradó összeget pedig a teleszkópidők lefoglalására fordítják majd. Milner arra is áldoz egy kis pénzt, hogy versenyt indítson: egymillió dollárt kap az idegeneknek küldött legjobb üzenetet összeállító csapat. Az üzenetet arra az esetre készítik, ha olyan civilizációt találnak, amely képesnek tűnik a fogadásra és a dekódolásra.

A világ legnagyobb teljesítményű teleszkópjainak használata mellett a vállalkozás igénybe veszi a Kaliforniai Egyetem SETI@home nevű világméretű platformját is. Ezzel a szoftverrel a számítógép üres idejét lehet felajánlani nyers adatok elemzésére. Az 1999-ben – tehát a NASA földönkívüli jeleket kereső programjának vége után hat évvel – indított programnak 120 ezer aktív felhasználója volt 2015 januárjában, összesen pedig másfél millióan próbálták ki a szoftvert, de egyelőre senki sem talált életre utaló jeleket.

20151006_illusztracio_2.jpg

A százmillió dolláros projekt indítását beharangozó sajtótájékoztatón résztvevő Stephen Hawking az emberiség számára legfontosabb kérdésnek nevezte, hogy létezik-e rajtunk kívül élet a világegyetemben. „Próbáljunk értelmet találni abban, amit látunk, és megérteni, hogyan létezhet az univerzum. Ehhez tudnunk kell az atomokról, az azokat összekötő energiákról, a tér és idő sajátosságairól, a csillagok születéséről és haláláról, a galaxisok táncáról, a fekete lyukak titkairól. De ahhoz, hogy mindent megismerjük, tudnunk kell az életről is” – hangsúlyozta a világhírű fizikus. Hawking kifejtette, valahol a kozmoszban talán intelligens élőlények figyelik a tőlünk érkező fényeket, tudatában jelentésüknek. De az is elképzelhető, hogy fényünk élettelen világűrben utazik. „Bármelyik eshetőség álljon is fenn, manapság nincs ennél nagyobb horderejű kérdés, és elérkezett az idő, hogy komolyan válaszokat keressünk” – zárta beszédét.

Természetesen a jövőre elinduló vállalkozás sem jelent garanciát arra, hogy tudományosan elfogadott módszerekkel is sikerül igazolni az idegen civilizációk létezését. Az egyik legkomolyabb akadályt ugyanis nem feltétlenül a keresést végző emberiség fejlettségi szintje jelenti. Ennél sokkal fontosabb, mennyi ideig tart a technikai fejlődésnek azon szintjén a kutatott civilizáció, hogy azt a rádióhullámokat kereső SETI-program megtalálja. Ezért valószínűbb, hogy a földönkívüli civilizációkra nem az általuk sugárzott rádiójelek, hanem a légkör összetétele vagy a bolygójukon található települések fénye alapján bukkanunk majd rá. Egyelőre azonban még a jelenleg legfejlettebbnek számító Kepler űrtávcső is csupán arra képes, hogy a csillagok előtt elvonuló planéták által okozott fényerőcsökkenésből vonjon le következtetéseket.

Az orosz milliárdos ettől függetlenül elkötelezett a százmillió dolláros projekt indítása mellett, amellyel tíz évre tervez. S ha addig nem hoz eredményt? Milnert ez a kérdés sem hozza zavarba: „Akkor újabb tíz évvel bővítjük ki. Miért álljunk meg? Ez a téma elég érdekes ahhoz, hogy folytassuk” – válaszolta töretlen optimizmussal.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
AZ UFÓMAGAZIN 2015. SZEPTEMBERI SZÁMÁBAN

 

Elméleti fizikusból milliárdos üzletember

Az 1961-ben született Jurij Milner a Moszkvai Állami Egyetemen végzett elméleti fizika szakon, és a Lebegyev Fizikai Intézet kutatójaként közel állt ahhoz, hogy ledoktoráljon részecskefizikából, de sok kortársához hasonlóan őt is beszippantották a Szovjetunió széthullásával megnyíló üzleti lehetőségek. Harmincéves korában elnyert egy ösztöndíjat az amerikai Wharton Schoolra, de annak lejárta után is az Egyesült Államokban maradt, és a Világbanknál kezdett dolgozni. Elsősorban a bankszektorban szerzett barátokat, de hamarosan eljutott Mihail Hodorkovszkijhoz, az orosz olajipar akkori meghatározó milliárdosához is, aki 1995-ben hazacsábította Washingtonból, és állást ajánlott neki a befektetőcégénél. Milner számos jövedelmező üzletet hozott össze, amelyekkel megalapozta vagyonát, majd az ezredfordulón saját vállalatot alapított. Kezdetben Amerikában már bizonyított üzleti modelleket honosított meg az orosz interneten, és az amerikai online cégek világában is rendkívül ügyesen válogatta meg a befektetéseit, amelyeknek köszönhetően eddig több mint 3,3 milliárd dolláros vagyonra tett szert.